FILMKLUB - Az élet vendége: Kőrösi Csoma Sándor legendáriuma

vendég: Bognár Attila társproducer

Kőrösi Csoma Sándor élete, sorsa évtizedek óta foglalkoztat. 1999 késő őszén a Himalájába utaztam, az India és Kína határán fekvő Kanam faluba. Itt töltötte Csoma Sándor életének és kutatásainak talán legfontosabb éveit, és gyakorlatilag itt készítette el híres Tibeti - Angol szótárát és nyelvtanát. Ezen a helyen sok mindent megértettem abból, ami a vele kapcsolatos irodalomból, legendákból nem derült ki. A "világ tetején" egészen más a perspektíva, de az elemi élmény nehezen megragadható.

Nem célom, hogy a meglévő Csoma életrajzok mellé most egy újabb életrajzot és értelmezést állítsak, bár a forgatókönyvet személyével és sorsával kapcsolatos momentumok inspirálták.

Csoma utazásának történetével számos ismeretterjesztő írás, életművének tudományos jelentőségével ugyanennyi szakmai dolgozat foglalkozik. Csomát Magyarországon a nemzet büszkeségeként emlegetik. Ám arról, hogy ez a rendkívüli sorsú férfi miféle ember lehetett, nemigen esik szó. Nem véletlen. Senki nem tud róla, hogy életútja, munkája milyenné formálta őt. Saját magáról soha senkinek nem beszélt. A zárkózottság volt karakterének legjellemzőbb vonása.

"A szegény tudós századunk egyik nagy, eredeti munkása. Tanuló korában, még mielőtt beiratkozott volna az egyetemre, két diáktársával fogadalmat tett, hogy nemzete eredetének felkutatására behatol Közép-Ázsiába. Életének első harmincöt éve alatt Európában készült fel e feladat teljesítésére, a rákövetkező tizenkét évét szerény zarándokként ázsiai utazással vagy azzal töltötte el, hogy hidegben, nélkülözések között, magányosságban Tibetben tanult buddhista papokkal. Életének hátralevő tizenegy évét pedig arra szentelte, hogy Indiában kiadja annak az anyagnak egy részét, melyet maga gyűjtött össze. [.] Az ő sorsa is az volt, ami e földi világban a tudomány úttörőinek jut osztályrészül. Erőfeszítéseinek más aratta le a gyümölcsét. Nemzedékének tudósai számára Csoma egy Erdélyből származó homályos alak volt, magára hagyott és hontalan a Himalája hegyei között, de csúcsaikról egy óriás árnyékát vetette Közép-Ázsiára."

(W.W.Hunter)

RÉTEGEK

A film egyik szála a népi képzelet meséit idézi Csoma alakjáról. Ezek a Csoma-legendák, mindegyikük naiv ábrázolással, népmesei hőssé nagyítva rajzolja elénk Csomát. A humornak sincsenek híján. A másik szál a tibeti olvasmányok, a hozzájuk kapcsolódó gondolatok, érzések felidézése eredeti tibeti szövegek és más irodalmi források alapján. Pokol és mennyország, alvilág, túlvilág, köztes lét, bölcselet, költészet, vallás. Ezek alakították Csoma személyiségét, formálták világlátását, vezérelték útját.

Miként a forgatókönyv, a film képi világa is két szálon fut. Az egyik oldalon, a mesemondó történetei, a Csoma-legendák, pasztellszínekkel megfestett animált jeleneteken elevenednek meg, gyermekkorunk diafilmjeinek világát idézve. A másik szál képei nem illusztrálnak: Indiában, Tibetben, a Himalája buddhista világában vagyunk. Csoma Sándor Indiai útját, és egyben belső útját követjük. Keskenyfilmre forgatott, fakó szinvilágú film ez, álom és realitás határán, egyedi és egységes, csaknem mozdulatlan képekkel, hol szinkronban a soknyelvű szöveg-, és zenefolyammal, hol éppen ellenpontozva azt.

Ebből két nagyon eltérő képi világból készült a film építménye.

ZENE ÉS SOKNYELVŰSÉG

A zene kiemelt szerepet kapott a filmben: nemcsak a hangszeres és vokális zene, hanem - természetes zeneiségük révén - a különféle beszélt nyelvek is. A soknyelvűség ugyanis tökéletesen összecseng Csoma gondolkodásának és világlátásának lényegével. A zeneszerző az elmúlt két évtizedben kialakult gyakorlata szerint tartalmi és zenei szempontok alapján "hangszerelte" különböző nyelvekre a megszólaló szövegeket. Ezeket a legkülönbözőbb "civil" anyanyelvi beszélők felolvasásában rögzítette, a felvételeket pedig mint önálló zenei szólamokat emelte be a partitúrába. Ezzel az volt a célja, hogy megszólaltassa Csoma "hangját", hogy a lehetőségeken belül, felidézze személyiségének érzelmi és gondolati tónusait.

A Csoma-legendárium zenéjének kottaanyaga részben a Tibeti halottaskönyv eredeti fanyomatainak felhasználásával készült.

TECHNIKA

A film forgatása és az idegen nyelvű szövegfelvételek - ének és próza - túlnyomó része Indiában: Delhiben, Szárnáthban, Kalkuttában és a Himalája buddhista kolostoraiban készült. Épp így a zajeffektusok egy részét is indiai helyszíneken vette fel stábunk: Csoma kanami kolostorában, kalkuttai könyvtárszobájában, városi utcákon, fent a hegyekben.

Kép: 
Dátum: 
szerda, 2012, április 11 - 19:00